Blogunk visszatért hosszú nyári pihenőjéből, pont a legjobbkor, hiszen hamarosan rajtol a Premier League 2012/13-as idénye. Illetve másoknak már elrajtolt, csak az Everton és a Manchester United vár arra, hogy egymás ellen megmutathassák magukat a közönségnek. A szezonnyitóval most még nem foglalkozunk, viszont áttekintjük a nyár legfontosabb eseményeit.
Kezdjük is rögtön a legfontosabbal: a csapat menedzserét még mindig úgy hívják, hogy David Moyes. A nyár első felében ugye több pletyka kapott szárnyra arról, hogy Moyesy ülhet a Tottenham vezetőedzői székébe, és bár ő ezt folyamatosan cáfolta, végülis csak akkor nyugodhattunk meg igazán, amikor a White Hart Lane-en bejelentették André Villas-Boas kinevezését. Húh, menedzserkrízis megoldva!
Blogunk visszatért hosszú nyári pihenőjéből, pont a legjobbkor, hiszen hamarosan rajtol a Premier League 2012/13-as idénye. Illetve másoknak már elrajtolt, csak az Everton és a Manchester United vár arra, hogy egymás ellen megmutathassák magukat a közönségnek. A szezonnyitóval most még nem foglalkozunk, viszont áttekintjük a nyár legfontosabb eseményeit.
Kezdjük is rögtön a legfontosabbal: a csapat menedzserét még mindig úgy hívják, hogy David Moyes. A nyár első felében ugye több pletyka kapott szárnyra arról, hogy Moyesy ülhet a Tottenham vezetőedzői székébe, és bár ő ezt folyamatosan cáfolta, végülis csak akkor nyugodhattunk meg igazán, amikor a White Hart Lane-en bejelentették André Villas-Boas kinevezését. Húh, menedzserkrízis megoldva!
Mielőtt az érkezőkről és a távozókról szólnák, tegyünk egy kis európa-bajnoki kitérőt, ha már úgy beharangoztam júniusban, hogy több Everton-játékos is ott volt a kontinenstornán. Tényleg csak kis kitérő lesz, hiszen egészen rövidre tudjuk zárni a történetet, tekintve hogy evertoni szemszögből elég sikertelen egy Eb volt az idei. Darron Gibson Írországa valószínűleg az egész mezőny leggyengébb játékával rukkolt elő, ám mégsem ők, hanem a Johnny Heitingát a soraiban tudó Hollandia égett hatalmasat. Vb-ezüstérmesként három meccs, három zakó – felfoghatatlan, még akkor is, ha a hollandok úgymond halálcsoportba kerültek. 
Nikica Jelavić nyújtotta a mieink közül a legjobb produkciót. A horvát csatár gólt lőtt Írországnak, ígéretesen mozgott az olaszok ellen is, ám csapatának végül be kellett érnie a csoport harmadik helyével. Leighton Baines és Phil Jagielka Angliája legalább a csoportkörből továbbment – más kérdés, hogy az evertonos fiúknak vajmi kevés lehetőségük volt arra, hogy bizonyítsanak. Konkrétan egy perc sem.
Az Európa-bajnokság után a srácok hazatértek Liverpoolba, majd kezdődött az edzőtábor, amit idén Ausztriában töltöttek. Festői környezetben készülhettek, de hogy nem lazsálni mentek a sógorokhoz, arra ez a kép a bizonyíték:
Előkészületi mérkőzéseinket eléggé váltakozó sikerrel vívtuk meg. Íme az eredménysor: Everton–Morecambe 4:1, –Dundee United 1:0, –Motherwell 1:1, –Blackpool 0:1, –AEK Athén 4:1, –Málaga 0:1. Ezek közül az AEK elleni volt a slágermeccs, amely Tony Hibbert tiszteletére lett megrendezve és amelyen Hibbo 309 Evertonban lejátszott mérkőzés után végre gólt lőtt. A szurkolók pedig, ahogy megígérték, lázadtak!
A nagy tett végrehajtása után az "If Hibbo scores, we riot!" hangzatú rigmust pedig nyomban felváltotta az "Oh, Tony Hibbert, he scores whenever he wants!". Ha Tony tétmeccsen is megismétli ezt a bravúrt, akkor szerintem szobrot fognak neki emelni a Goodison Parkban.
És akkor néhány szóban az idei jövés-menésről. (Később, majd az átigazolási szezon végeztével úgyis bővebben kitérünk a dolgokra.) Hosszú évek után azt kell, hogy mondjam, most először igazolt nagyszerűen az Everton. Lehetőségeihez képest főleg. Azok közül, akik hiányát egészen biztosan nem fogjuk megérezni, távozott Marcus Hahnemann, James Wallace, Femi Orenuga, Aristote Nsiala, James McFadden és Adam Forshaw. Lejárt a kölcsönszerződése Royston Drenthének és Denis Stracqualursinek. Végre valahára megoldódott a Yobo-saga: Joey végleg Törökországba távozott, 2,2 millió fontot fizetett érte a Fenerbahçe. Remek üzletet kötöttünk a Manchester City-vel: nagyjából 15 millió fontot fognak perkálni egy tehetséges, ámde sokat sérült és nem is biztos kezdő játékosért, nevezetesen Jack Rodwellért. 
Akinek a távozását bizonyára sokan megkönnyezték, az Tim Cahill volt. Nincs mit szépíteni, a szamoai származású ausztrál fiú korszakos egyénisége volt ennek a csapatnak, mégha az utóbbi időben annyira már nem is villogott. Amerikába ment levezetni, a Thierry Henry csapatába, a New York Red Bullsba, valamivel több mint 1,1 millió fontért cserébe.
Elkeseredni azért nem kell, nagyon jó játékosok érkeztek a helyére. Egyrészt megszereztük ingyen a skót negyedosztályba száműzött Rangerstől a leginkább a támadószekció jobb oldalán bevethető Steven Naismith-t – ő nyilván nagyon jól meg fogja majd magát érteni a télen szintén Glasgowból érkezett Jelavićcsal. Másrészt sikerült végleg visszaszereznünk a Spursnél besült Steven Pienaart. 5 millió font volt az ára, úgy gondolom, elég jó üzletet csináltunk vele anno. 
Harmadrészt pedig – és én ennek örülök a legjobban – nagyjából 7 millió fontért sikerült leigazolnunk az Olimpiakosz sokoldalú belga támadóját, Kevin Mirallast. Figyeljétek majd meg, ő lesz a mi Cristiano Ronaldónk! Ha mégsem, akkor jövök egy sörrel...
Összességében azt kell mondjam, nagyon jó előérzetem van az idei szezonnal kapcsolatban. Na, de be is kell fejeznem az írást, elhangzott a kezdő sípszó a Goodison Parkban...
COME ON YOU BLUES!!!
