Kaptunk egy sima négyest a Wembley Stadionban a Tottenham Hotspurtől. Nehéz bármi pozitívat írni a meccsről.
Ha Spurs-drukker lennék, akkor tudnék. Mert el kell ismerni, a zsinórban ötödik hazai bajnokiján betaláló, ezzel klubtörténelmet író Szon Hungmin zseniális, a duplázó Harry Kane egyszerűen klasszis, az utolsó gól pedig tényleg parádés volt. Az Everton szurkolójaként azonban kész kínszenvedés volt számomra ez a szombat esti másfél óra.
Nagyon vártuk Cenk Tosun bemutatkozását. A kezdőként debütáló török csatár támogatás hiányában sok mindent nem tudott bemutatni képességeiből, de az a kevés biztatónak tűnt. Volt pár jó megmozdulása, még egy les miatt meg nem adott gólpasszt is adott Rooneynak. A többiek viszont...
Se szív, se harc, se ötlet. Borzalmas egyéni hibák… Martina… Jags… Kenny… Bolasie… McCarthy… Big Sam… Katasztrófa.
Szerintem az Everton szempontjából két fénypontja lesz ennek a szezonnak. Az első, amikor majd matematikailag is bebiztosítják a bennmaradásukat. A második az a vélhetően csodás május végi nap, amikor bejelentik Sam Allardyce menesztését. Merthogy botrány lenne abból, ha nyáron még mindig ő irányítaná ezt a jobb sorsra érdemes csapatot, abban biztos vagyok.
