Zseniális húzással zrikálja városi riválisát az Everton... már 2009 óta!

Ahogy mondani szokták, egy kicsit a radar alatt maradt a sztori: a liverpooli kékek évek óta szép csendben, de ragyogó ötletességgel trollkodnak a vörösökkel a belvárosban.

Mint ismert, a Stanley Park által elválasztott két klub ádáz, de barátságos rivalizálást folytatnak egymással, gyakran megvillantván a híres scouse akcentust szellemességet. Ennek egyik ékes példáját a „stolverkosok” mutatták be új szurkolói boltjuk megnyitásakor.

Egykori játékosunk, Brian McBride szombaton bekerült az Amerikai Labdarúgás Hírességeinek Csarnokába.

Az annak idején David Moyes által még a Preston North Endnél felfedezett, a Columbus Crew-tól kölcsönbe érkezett, kiváló fejjátékáról ismert „Air” McBride mindössze három hónapon át erősítette az Evertont, de akkor nagyon eredményes volt: 8 mérkőzésen 4 gólt rúgott a 2003-as esztendő első negyedében. Később a Fulham színeiben futott be szép angliai karriert; a londoniak csapatkapitánnyá is megtették. Pályafutását szülővárosában, a Chicago Fire együttesénél zárta le. Az Egyesült Államok válogatottjával három világbajnokságon (1998, 2002, 2006) szerepelt; összesen 95-ször lépett pályára nemzeti színekben, 30 góljával pedig minden idők negyedik legeredményesebb amerikai játékosának számít.

Hosszú hallgatás után újra blogposzttal jelentkezik a Gwladys Street End! Már önmagában ez okot adhat az örömre, de az még inkább, hogy ma délután elrajtol a Premier League 2014/2015-ös szezonja. Az Everton 16 órakor kezd a Leicester City otthonában és azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, ennyire még sosem vártunk idénynyitót. Szezon- és meccselőzetesünk következik.

Az Everton két tökéletesen ellenkező képet mutató mérkőzést játszott a Premier League legutóbbi két fordulójában: múlt héten parádés futballt bemutatva verte 3:0-ra az Arsenalt, ma viszont egy igencsak izzadságszagú mérkőzésen csak Wes Brown öngóljának köszönhetően tudta legyőzni a Sunderlandet. Bármilyen rosszul is játszottunk a Fény Stadionjában, számunkra most az eredmény volt a legfontosabb; a fekete macskák elleni 1:0-ás diadal egyrészt zsinórban a hetedik (!) győzelmünk volt, másrészt – és ez a lényeg – ezzel a három ponttal átvettük a negyedik helyet az Arsenaltól. Immár saját kezünkben a sorsunk.

„Ez egy izgalmas szezon. A következő nyolc mérkőzésen lehetőségünk lesz arra, hogy változtassunk az Everton megítélésén” – mondta Roberto Martínez múlt vasárnap, a Fulham ellen 3:1-re megnyert mérkőzés után.

Valóban. Kevesen hittek benne, de az Evertonnak még a bajnokság hajrájára is megmaradt az esélye arra, hogy odaérjen a Bajnokok Ligája-indulást jelentő negyedik helyre. Martínez mindjárt Liverpoolba érkezésekor rávilágított arra, hogy ez a cél igenis elérhető, csapata pedig nem egyszer bizonyította az idény során, hogy bizony ordas hiba félvállról venni őket. A közvéleményben mégis egyfajta kiscsapat-kép él az Evertonnal kapcsolatban és még mindig esélytelenekként tekintenek rájuk.

Na, de miért? Megváltoztatható-e ez a (hibás) kép? A következőkben ezekre a kérdésekre ad választ Elliott Bretland, a Daily Mail újságírója.

A fenti videóban a brit Match of the Day kommentátora, Jonathan Pearce fedi fel, milyen kalandos úton-módon lehet eljutni a pálya széléről a Goodison Park közvetítőállásába, mely a stadion Bullens Road felőli lelátója fölött található.

Az Everton otthona a Premier League egyik legrégebbi stadionja, az 1966-os angliai világbajnokság több mérkőzésének is otthont adott. A létesítmény szerkezetében azóta nem sokat változott, ennélfogva jó néhány lépcső- és létrafokot kell megmásznia annak, aki gyönyörködni akar a kommentátorállás egyébként nagyszerű kilátásában.

Máskülönben csapatunk 2:1-es győzelmet aratott hétvégén az Aston Villa ellen, hála a Romelu Lukakut jól helyettesítő Steven Naismith találatának, illetve Kevin Mirallas gyönyörű szabadrúgásgóljának. A meccs összefoglalóját ide kattintva nézhetitek meg.