„A Goodison Parkban a Gwladys Street End ad hagyományosan otthont az Everton leghangosabb és legfanatikusabb szurkolóinak. Come on, you blues!”
Hosszú éveken át ez a két mondat szerepelt a blogom leírásában, ezek voltak a bemutatkozó soraim. Egyértelmű utalás, világos magyarázata volt annak, hogy mivel foglalkozom ezen hasábokon és miért éppen az a neve a dolognak, ami.
Gwladys Street End (ejtsd: gledissz sztrít end – igen, sokan kérdezték már) néven jelentős, pozitív irányba mutató változásokon ment keresztül a blog, illetve a körülötte szépen lassan kialakult közösség. Először, főképp a szép emlékű Népsportnak hála, kvázi magamnak írt blogból nőtte ki magát evertonos, majd szélesebb focirajongó körökben is elismert alkotássá. Később, a Blog.hu alá visszatérve az Index2 is szemezgetett az írásaimból. Ezzel párhuzamosan a Büntető stábjának köszönhetően podcast formájában is megszólaltam, megszólaltunk. Na, és persze ott az időközben első számú csatornánkká vált Facebook-oldalunk is, jelenleg mintegy 230 követővel, akiknek nagy része valószínűleg nem is evertonista – viszont feltételezhetően értékelik, amit csinálok.
Szóval csupa szép emléket köthetek ehhez a névhez, egy ideje mégis nagyon gondolkodtam a megváltoztatásán. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert azt tapasztaltam, hogy nem igazán marad meg az emberekben, nem egy Útwenger, Hajszárító, vagy Kislány, nagy foci, hogy néhány jó példával járjak elő, de megemlíthetném saját projektjeim közül a Luzofocit is. Tény, a walesi eredetű utcanév nem illeszkedik túl jól a magyar nyelvi közegbe. A lényeg tehát az, hogy a továbblépéshez valami egyszerűbbet kellett kitalálnom. Hogy magyarul vagy angolul, az teljesen mindegy.
Megfordult a fejemben egy csomó lehetőség, a Királykék Mersey-parttól kezdve a kicsit viccesebb Liverpool felett is kék az égen keresztül az olyan magától értetődő nevekig, mint az NSNO.hu vagy Grand Old Blog, végül azonban egy egészen triviális megoldás mellett kötöttem ki.
Toffeeblog! Ami – röhejesen fest leírva, de – magyarul úgy hangzik, hogy Toffíblog. Ha ez nem megjegyezhető, akkor semmi, ami Evertonnal kapcsolatos. Gyors kutakodás után egyébként némileg meglepődve tapasztaltam, hogy a világhálón hasonló címmel jelenleg inkább csak édességekről szóló blogok működnek. Magyar nyelven meg aztán semmi, szóval nyugodt szívvel stoppoltam le a nevet.
Idővel az új név mellé minden bizonnyal tervezek majd valami egységes arculatot a blognak és a facebook-oldalnak, logó is lesz – hogy pontosan mikor, azt magamat ismerve nem merem megtippelni sem. Ellenben a tartalomhoz kötődően biztosan meg tudom ígérni: haladunk tovább a jól megszokott úton, a mennyiség helyett inkább minőség elvet követve.
És persze továbbra is... COYB!